Részvétel, esély felelősség

Tapasztalatból tudjuk, hogy vannak dolgok, amiket muszáj megtennünk (például iskolába menni) és vannak dolgok, amelyekről magunk dönthetünk. Egy borús őszi napon dönthetünk úgy, hogy nem veszünk fel a kabátunk alá pulóvert, de ezzel azt kockáztatjuk, hogy megfázunk. Reggel mérlegeljük a körülményeket és döntést hozunk, melynek lehet olyan következménye is, hogy megfázunk.



A fenitek igazak az élet más területére is. A döntéseinknek következményei vannak, amelyekért vállalnunk kell a felelősséget. Ha elmúltunk 18 évesek, akkor jogosultak vagyunk részt venni a helyi és az országos szavazásokon. Szabadon dönthetünk úgy, hogy elmegyünk vagy nem megyünk el szavazni, senki nem kényszerít minket. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy ha nem megyünk el szavazni, akkor lemondunk arról a jogunkról, hogy részt veszünk-e a közös döntésben. Hiába gondoljuk azt, hogy a mi szavazatunk nem számít. Ha sokan gondolják így, akkor olyan döntés is születhet, amely számunkra nem kedvező. A szavazás egy másik fontos tulajdonsága Magyarországon és a világ számos részén, hogy minden 18 év feletti magyar állampolgár indulhat a választáson vagy szavazhat. Nem volt ez mindig így. Történelemórákon többször is tanulhattad, hogy az ókori görögöknél csak a férfiak szavazhattak, a nőknek nem volt szavazati joguk, mint ahogy a rabszolgáknak sem. A nők választáshoz való joga fokozatosan terjedt el, ma már a legtöbb országban a nők és a férfiak közti megkülönböztetés nem jellemző, sőt tilos. Az előzőekben bemutatott férfiak és nők közti megkülönböztetés tilalma egy példa a nembeli esélyegyenlőségre, de vannak másfajta egyenlőségek is, például: faji, etnikai hovatartozáson, a koron, a vallási, a lelkiismereti, és a szexuális esélyegyenlőség, mely azt jelenti, hogy tilos az előző alapon történő megkülönböztetés, hátrányos helyzetbe hozás az élet minden területén, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre.

Átlagos (0 szavazat)
Kvíz

1. Ki választja a köztársasági elnököt?


2. Lehet-e népszavazást tartani a magyar országgyűlés feloszlatásáról?


3. A magyar választási szabályok alapján megismerheti-e a választási bizottság a szavazás során, hogy egy konkrét választópolgár kire/mire szavazott?


4. Magyarországon hány éves kortól jár a szavazati jog?