Az országgyűlést képviselők alkotják, akiket 4 évente választanak meg az ország választópolgárai

Az Országgyűlés

Gyakran halljuk, hogy az Országgyűlés megszavazott egy törvényt. Ebből már sejthetjük, hogy az Országgyűlés egy olyan szerv, amelyik törvényeket fogad el.



A magyar politikai rendszerben a parlament, hivatalos nevén az Országgyűlés (röviden: OGY) felel a törvények elfogadásért. A parlament működését alapvetően az Alkotmány és a házszabály határozzák meg. Az országgyűlést képviselők alkotják, akiket 4 évente választanak meg az ország választópolgárai, a szavazásokra áprilisban vagy májusban kerül sor. (Országgyűlési választások: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010). Az országgyűlés egy kamarából áll, azaz nincs külön alsó és felső ház, összesen 386 képviselőből tagja van a parlamentnek. Minden szervezetnek vannak tisztségviselői is, így az országgyűlésnek is. A legfőbb méltóság az elnök, aki szervezi az országgyűlés belső életét, és képviseli a parlamentet.

Az országgyűlési munka jelentős része bizottságokban zajlik. A bizottságok háromfélék lehetnek: állandóak, esetiek vagy ideiglenesek. A bizottságokra azért van szükség, hogy a különféle témákat alaposabban megtárgyalják és előkészítsék. Néhány fontosabb bizottság: Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság, Honvédelmi Bizottság, Nemzetbiztonsági Bizottság, Külügyi Bizottság.

A magyar választási rendszerből következik, hogy a politikai szerveződések középpontjában a pártok állnak, a parlamentbe jutott pártok képviselőcsoportokat, más néven frakciókat alkotnak. Egy képviselő egyszerre csak egy frakciónak lehet a tagja. Az ülésterem alakja miatt a padok patkó alakzatban helyezkednek el, ezért gyakran találkozhatunk az alábbi ábrával (parlamenti patkó), amely azt mutatja, hogy az egyes frakciók hogyan helyezkednek el. A demokrácia egyik fontos jellemzője, hogy amikor felmerül egy kérdés, akkor arról szavazunk, és amelyik lehetőségre több szavazat érkezik, azt a megoldást választjuk. Az országgyűlésben számos dologról döntenek, amikor a parlament döntést hoz valamiről, azt határozathozatalnak nevezzük.

A legtöbb kérdést elegendő úgy eldönteni, hogy a jelenlévő képviselők több, mint felének támogató szavazata dönti el, hogy valamit elfogadnak vagy sem. A kormányalakítás esetében ennél szigorúbbak a szabályok, az összes képviselő felének plusz egy fő szavazata szükséges. Ezt az esetet abszolút többségi döntésnek nevezzük.Vannak olyan különösen fontos témák, amelyekhez nagyobb egyetértésre van szükség, ekkor minősített szavazásra kerül sor. A minősített többség azt jelenti, hogy a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges. Ennél szigorúbb eset, amikor az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges, azaz nem lehet hiányozni a szavazáskor.

Átlagos (0 szavazat)
Kvíz

1. Mikor látogatható az Országház épülete?


2. Hozzáférhetők-e az interneten az országházi felszólalások?


3. Mi a Magyar Országgyűlés honlapjának címe?


4. Hány évre választják meg a magyar országgyűlési képviselőket?