Magyarországon jelenleg általános a választójog, azaz minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár szavazhat

A választási rendszer

Magyarországon közel tízmillió ember él. Képzeljük el, milyen zűrzavar lenne, ha mindenki személyesen akarná intézni az ország ügyeit! A zűrzavar megelőzésének eszköze az úgynevezett képviseleti demokrácia: az emberek megbíznak egy embert vagy egy kisebb csoportot, hogy járjon el az érdekükben, és képviselje őket.



Így létezhet az, hogy az ország ügyeire vonatkozó kérdésekben való döntésekre országgyűlési képviselőket választunk, a helyi (városi/falusi) élet közügyeivel kapcsolatos ügyeket a helyi önkormányzati képviselőkre bízzuk, a kisebbséggel kapcsolatos kérdések kezelését a kisebbségi önkormányzat képviselőire, az ország európai uniós ügyeivel kapcsolatos dolgaiban pedig az európai parlamenti képviselők járnak el helyettünk.

Fontos kérdés, hogy mi alapján dől el, ki képviselheti az embereket az egyes fórumokon. Vannak olyan választási rendszerek, amelyek arra törekednek, hogy a közügyeket azok az emberek intézzék, akik a választók többségének akaratából kaptak felhatalmazást erre. Más rendszerek azonban azt célozzák meg, hogy az állam és a helyi közösségek sorsát meghatározó testületek összetétele arányosan tükrözze a különböző választók különböző akaratát. A magyar választási rendszer ennek egyfajta keverékét alkalmazza.

Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani, a kisebbségi önkormányzati választásokat általában a helyi önkormányzati választásokkal együtt tartják. Az Európai Parlament magyar képviselőit 5 évente választjuk újra.

Ahhoz, hogy a választópolgárok könnyebben el tudják dönteni, ki képviselje őket, pártok (és egyéb civil szervezetek) jönnek létre. Az egy párthoz tartozó képviselőjelöltek az ország sorsát érintő kérdésekben hasonló nézeteket vallanak, és elképzeléseiket széles körben megismertetik az emberekkel. Az tehát, hogy egy adott jelölt melyik párthoz tartozik, fontos információ a választópolgárok számára.

Vannak olyan jelöltek is, akik nem csatlakoznak pártokhoz, mert önálló és egyedi programot állítanak össze annak érdekében, hogy az általuk képviselendő emberek véleményét minél jobban érvényre tudják juttatni - ők a független jelöltek.

Ki szavazhat?

Magyarországon jelenleg általános a választójog, azaz minden minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár szavazhat. Azaz mindegy, hogy az állampolgár

  • nő vagy férfi,
  • milyen iskolát végzett,
  • milyen vallási felekezethez tartozik,
  • milyen kisebbséghez tartozik,
  • mi a foglalkozása,
  • milyen az anyagi helyzete,
a népszavazásokon, az országgyűlési, a helyi önkormányzati és az európai parlamenti választásokon élhet választójogával.

Ki képez kivételt ezalól, azaz: ki nem szavazhat?
Nem szavazhat az, aki a bíróság jogerős ítélete alapján
  • gondnokság alatt áll (nem cselekvőképes)
  • a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll,
  • szabadságvesztés büntetését tölti (börtönben van),
  • büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
Még egy fontos dolog: az általános választójog értelmében aki szavazhat, az egyben választható is, azaz minden választópolgárból lehet jelölt a választáson. Forrás: Wikipédia - Magyar választási rendszer

Hogyan is kell szavazni?

Névre szóló postai értesítést kapsz arról, hogy mely napon, hová kell menned, és milyen hivatalos iratokat kell magaddal vinned, hogy leadhasd a szavazatodat. És hogy mit kell tenned a szavazás napján? A következő képek segítségével megtudhatod!

Hogyan töltsem ki a szavazólapot ahhoz, hogy a szavazatom érvényes legyen?

Mi tegyek, ha a szavazás napján nem tudok a lakóhelyemen elmenni szavazni, de szeretnék élni a választójogommal? A magyar választási szabályok három esetet különböztetnek meg: 1) a szavazás napján Magyarországon tartózkodsz, de nem a lakóhelyeden: ebben az esetben a lakóhelyed szerint illetékes jegyzőnél kell kérvényezned, hogy egy másik helyszínen szavazhass
2) mozgási képességed akadályozottsága esetén (például kórházi tartózkodás a szavazás napján) kérelmezheted (a jegyzőnél előzetesen, illetve a szavazás napjána szavazatszámláló bizottság vezetőjénél), hogy vigyék el hozzád a szavazatok gyűjtésére szolgáló urnát
3) a szavazás napján külföldön vagy: a lakóhelyed szerint illetékes jegyzőnél előzetesen kell kérned, hogy leadhasd a szavazatodat az általad megjelölt országban. Ebben az esetben megadott városokban és a magyarországi választási időponttól esetlegesen eltérő napokon tudod leadni szavazatodat.

A következő képek azt mutatják be, hogy külföldön hogyan kell szavazni.

Mit jelent a titkos szavazás?
Az, hogy te kit választasz, csakis rád tartozik. Jó tudni, hogy a szavazólapra nem kerül rá a neved, így később sem lehet visszakeresni, beazonosítani, hogy kire, mire voksoltál.
Egy dolgot azonban ne feledj: mindenképpen személyesen kell leadnod a szavazatodat, mert a magyar szabályozás és a technikai feltételek egyelőre nem teszik lehetővé az internetes "távszavazást".

Mi történik a szavazás után?

A szavazás lezárása után összeszámolják a leadott szavazatokat, és közzéteszik az eredményeket. Az eredmény kötelező érvényű: azaz például az országgyűlési választás eredményeképpen új országgyűlés alakul az újonnan megválasztott képviselőkből, az előző időszak képviselőinek menniük kell, ha csak nem választották őket újra.

Átlagos (0 szavazat)
kvíz

1. Magyarországon ki rendelkezik választójoggal?


2. Európában melyik országban, és mikor kaptak először választójogot a nők?


3. Az alábbiak közül mely esetben nem élhetünk választójogunkkal?


4. A magyar országgyűlésnek jelenleg hány tagja van?